Gobbo 2008 – tizenhatodik nap
Szerda
Folytatva a munkát, elsőként a fejet vettem kezelésbe. Sajnálattal tapasztaltam, hogy a tegnapi munkám nyomán a fej nem illeszkedik. Úgyhogy fogtam egy kést, és a tegnap rárakott hajat egyszerűen lepattintottam a felületről. Akkor ez marad ilyen.
A kész fejen elkezdtem előkészíteni a szakáll helyét. A két részt össze szándékozom csapolni egy darab dróttal (ami egy darab gemkapocs). Ehhez felfúrtam a szakáll végét és az állát is.
Aztán fogtam a szakállat, és a tegnapi félig elkészített végét kicsit lesorjáztam. Persze nem volt valami stabil a kettő kapcsolata, így egy kis pillanatragasztóval megerősítettem. Aztán egy kis hurkából gyűrűt kanyarítottam a szakállára. Ezt először a tervezett végleges vastagságára alakítottam, majd belül ügyesen tovább vékonyítottam. Középen persze szélesedett. Végül a peremek mentén lenyestem és elsimítottam a gyűrűt. Nem lett egy mestermunka – valami intarzia elférne még rajta -, de a célnak megfelel.
A bal kar
Lássuk mit lehet kezdeni a bal karral. Az egyik probléma, amire fel kell készíteni a modellt, hogy a hóna alatti rést el kell tüntetni. Ide ugyanis beszakadhat a szerszám. Ezt elkerülendő irdatlanul vaskos izomzata lesz a goblinnak. Mondjuk ekkora ecsethez illik is.
Szóval elsőként az alkart fejeztem be. Egy kis gömböt nyomtam a helyére és kézzel a megfelelő helyre igazítottam. Az ecset és a kar csatlakozásához aztán szerszámmal még jobban benyomtam az anyagot, fent és lent is. Aztán a felesleget egyszerűen lehúztam a sarkokból.
Hasonlóan jártam el az ecset aljánál, és a lábfej helyénél. Itt is elég nagy volt a rés. Ezért az ecset alsó részét egy putty hurkával megvastagítottam. A plusz anyag lehetővé tette, hogy az ecset vége gyakorlatilag egyben van a lábfejjel, és az ágyékkötővel is. A jelenlegi képen nem nagyon látszik, de ha összevetjük egy korábbi fotóval, jól látszik a különbség.
Ráadásul az egyáltalán nem baj, hogy nem látszik az eredmény. Kifejezetten jó lett.
Maradt még egy kis előkészített Green Stuff. Ezt egyszerűen rányomtam a jobb vállára. Erről most itt nem írok részleteket, majd csak később. Itt az egészet félretettem, és úgy 3-4 órával később vettem elő újra. Addigra a putty – habár még ragadt és erősebb nyomásra formálható volt – lényegében véve megkötött.
Szerda, késő este
Szóval a megkötött szakállt felpróbáltam a helyére. Akinek éles a szeme, annak feltűnhet, hogy az állán továbbra is látszik a korábban kialakított furat. Ugyanis miután összecsapoltam, de még nem ragasztottam a helyére feltettem a fejét a nyakára. Elég hülye módon elállt előre a szakálla, ezért lejjebb helyeztem. Igazság szerint kétszer is újrafúrtam az állát. De a végső helyével maximálisan elégedett vagyok.
Úgyhogy fogtam a maradék putty-mat és felhasználtam. A maradékot, mert itt fogyott el a következő 10 centis darabom vége. Szóval egy kis hurkát kerítettem az állára és elsimítottam a rajz szerinti alakra. Aztán egy élesebb faragószerszámmal, követve a korábbi formát, kialakítottam a szálakat. Végül a tövénél egy kicsit még szögletesebbre vágtam a szakállat, mintha az összefogás miatt állna így.
További rések
Marad egy kis darab putty. Ezt megint rések és hézagok eltömésére használtam fel. Eltüntettem az ágyékkötő hátsó fele és az ecset közti rést. Aztán az ecset és a bal bicepsz közötti részt is kitöltöttem. Végül a maradékból a jobb felkar izomzatot formáztam meg.
Facebook hozzászólások:
